Lengyelország- 3.Silesia fest

Tavaly ilyenkor - pontosan június 23-26 - rendezték meg lengyel barátaink 3. Trabant találkozójukat. Izgatottan vártuk a csütörtököt, amikor reggel 6-kor már ott türelmetlenkedtünk Bánrévén, az üres határátkelőnél. Elnökünket és harmadik barátunkat vártuk Kazincbarcikáról. Megtudtuk telefonon, hogy még el sem indultak.
Defektet kaptunk - szentségelt Freddie. Végül aztán egy jó óra múlva már vidáman pöfögött a három autós magyar delegáció. Tornaljára érve újabb defekt..- drága elnökünk örömére. Hát bizonyára ismerik azt a szép magyar 10 perces ciframonológot, amelyet egy autó babrálása közben az ember elimádkozik. Megjegyzem Freddienek piszok jó érzéke van a legcsavartabb, rekeszizom szaggató kifejezésekhez. Pár perces kalapálás után végleg lezártuk a kerékcsere újabb lehetőségét, a kerékbe már nem ért bele semmi és mehettünk tovább. Trabinként egy-egy walky-talky biztosította a szabad eszmecserét. (hasznos kis találmány) Néhány óra után elértünk a Tátra lábához. A kis Trabant vígan pöfögött fel kettesben a meredek szerpentineken. Hosszú és izgalmas utunknak köszönhetően mindenki jól megéhezett és hol máshol vertünk volna tábort, mint a lengyel-szlovák határt jelző tábla melett az út kellős közepén.

Egy kis pihenő

Kipakoltunk szépen szétnyithatós kis asztalkánkra a szendvicseinket és a finom, otthonról hozott, anyu féle szörpit. Boldogan tömtük a fejünket, mert tudtuk már közel vagyunk a célunkhoz. Még kb 2-4 óra múlva ott is voltunk. 

A találkozó helyszíne egy úttúrő táborra emlékeztetett az erdő közepén. Csodálatos látvány fogadott bennünket. Majdnem száz Trabant egymás társaságában és büszke tulajdonosaik. A mi Bolhánk is szinte alig bírt magával örömében, hogy itt lehet a kis barátaival. Megtörtént a regisztráció, kaptunk szuvenírcsomagot. (póló, pohár, egyéb mütyűrök)

Táborhelyünk

Kiválasztottunk egy helyet és letelepedtünk. Maki pillanatok alatt felépítette a sátrunkat, addigra a többiek is végeztek a magukéval. Este felé szétnéztünk a táborhelyen, ismerkedtünk a "kollégákkal". A tábortűzhöz lekucurodva beszélgettünk már amennyire az a nyelvi különbségek ellenére sikerült összehozni... :) Hallgattuk a gitárjátékot és kaptunk finom lengyel sört is. A Zubr nagyon zamatos lengyel sör. A Redd's - amit ott szerettem meg - kifejezetten nőknek való ízesített sörkülönlegesség. Pénteken színes vetélkedőkön vehettek részt a vállalkozó szelemű Trabantosok és autóik. A helyben kiépített kalandpark remek szórozási lehetőségnek biozonyult. Estefelé finom vacsorát kapott minenki a konyhán. Másnap ellátogattunk a helyi üveggyárba, ahol érdekes munkafolyamatokat mutattak nekünk. Megtudtuk, hogyan fújják, szinezik az üveget. Ezt követően két régi várat tekintettünk meg.

Freddivel :D

A felvonulást rendőri felvezetés kísérte. Végül egy fotóra összeállt a Trabisereg, hogy mindenki számára megörökítődjön ez a nemes esemény. Este a remek hangulat tovább folytatódott. Az emberek egy rögtönzött diszkóban mulathatták át az éjszakát. Vasárnap az összeszedelődzközés, búcsúzkodás napja volt. Délre már útra készen álltunk ismét és fájó,de mégis boldog szívvel gondoltunk az elmúlt napokra. "Bárcsak még csütörtök volna,bár még előttünk lenne ez az egész találkozó..." A hazaút mondhatni már zökkenő mentesen zajlott. Pikk-pakk hazaértünk és tudtuk először ugyan, de nem utoljára voltunk a Silesián. ;)